2011. november 5., szombat

Eddigi verseim

Íme eddigi verseim. Valszeg lesz még több is. Találtok köztük érzelmeset is, de van pár oltós rímem is. Nem cenzúráztam őket, így lehet pár ember fülét sérti, de ez van, engem nem kötelező olvasni!


Verseim
..........................................................................................


"Tudom hibáztam, de már ezerszer megbántam,

Ideges voltam, és rosszul reagáltam,

Nem rajtad kellet volna, mérgem le vezetni,

De sajnos már nem tudom semmissé tenni,

Bocsánat, ha fájtak mondataim,

Remélem tudod, nem akartalak bántani.

Egyszer talán, majd túl tudsz lépni rajta,

Ha szeretnéd, bár fáj, de végleg békén hagylak.

De szeretném ha tudnád, egy szavadba kerül,

És én, soha többé, nem hagylak egyedül.

Rajtad áll a döntés, kezdhetünk-e tiszta lappal,

Ha igen, számolj bátran a barátságommal.

A jövődhöz kislány, sok sikert kívánok,

Reménykedve várom, pozitív válaszod."


..........................................................................................



"Hogy őszinte legyek, tőled nem ezt vártam,

A bizalmam elbasztad, hát húzhatsz a picsába,

Többé nem foglak keresni, és ha lehet Te se tedd,

Mától fogva, számomra csak egy rossz emlék lehetsz.


Átbasztak már sokan, de tanultam belőle,

Csak egyetlen esélyt kapsz, lássuk mit hozol ki belőle!

Újabbat nem adok, inkább meg se próbáld,

Mert még olyat oltok, mit a rosszabb énem is megbán.


Mondhatod, hogy bunkó vagyok, de nézz már a tükörbe,

Lássunk mit látsz benne, te képmutató féreg.

Előttem aztán, rázhatod a picsád, 

Bocs, de nem jönnek be, a túsarkus kúrvák."


..........................................................................................


"Az élet gyakran, osztja a pofonokat,

Legközelebb remélem, nem én leszek aki kap.

Én már végre egy kis boldogságra vágyom,

Jelenleg ez csak akkor lehet, ha elér az álom"

..........................................................................................

"Azt hittem számomra, az a lány a nagy Ő,

Mára már tudom, teljesen félre ismertem Őt.

Minden egyes szava, csak hazugság volt nem más,

Vajon még meddig fáj, az újabb csalódás?"

..........................................................................................

"Hogy ki mit gondol rólam, kurvára leszarom, 

És rohadtul nem érdekel, ha mondataim bántók.

Ha egyszer átbasztál, hát igyad csak a levét,

Ezek után hozzám, ne gyere kegyelemért!" 

..........................................................................................

"Sajnos nem tudom érzéseimet irányítani,

Valszeg ezért fogok, ismét a padlón landolni.

Miért pont Ő az, ki behálózott engem, 

Már most tudom, ebből megint baj lesz.

De mit tudnék tenni, ismét rossz útra tértem,

Ezért gyűlölöm, ha előtör érzelmes énem.
..........................................................................................

"Rühellem ha valaki kipofáz a hátam mögött,

Hogy mit miért teszek, végképp semmi közöd!

Jobban tennéd, ha inkább befognád,

És a saját dolgoddal foglalkoznál!

Ha ez nem megy, hát nagyon sajnálom,

A következő oltást, ígérem neked szánom!"

..........................................................................................

Miért írok rímeket? Jogosan kérditek.

Ezekkel mondom el, hogy mit is érzek.

Egyes mondataim, lehet szívedbe kést szúrnak,

De oka van annak, hogy pont rólad szólnak.

Minden egyes vers mögött, ott van egy ember,

vagy egy történet, mi meg történt egyszer.

Lájkolhatsz nyugodtan, negatív koment is jöhet,

Őszinte vélemény nélkül, ne is olvass többet.

Szabad szájú vagyok, ez bizony nem titok,

Pár mondattal ha kell, bárkit le oltok.

Érzéseim is vannak, ezt bizonyítottam már,

Ezekről is írok, hogy ne legyen hiány.

Soha nem árulom el, hogy valójában,

Melyik vers kiről szól, legyen csak talány.

Kinek nem inge, ne vegye magára,

Úgyis tudni fogja, az akinek szántam.
..........................................................................................


Az életben sajnos, minden véget ér egyszer,

De ezt soha ne úgy fogd fel,

Hogy nincs tovább, mert új út vár,

Bár a búcsú, mindenkinek fáj.

Kitartás, ha az élet pofán vág,

Felemelt fejjel haladj, valami új vár.
..........................................................................................

"Köszönöm azt a sok szeretetet, mit tőletek kaptam,

Jobb munkatársakat, nem is kívánhattam.

S bár rövid időt tölthettem veletek,

Mégis fáj, hogy elhagytalak titeket.

Könnyeim nyelem, mikor e sorokat írom,

De tudom, hogy ismét talpra kell állnom.

Mindenkinek nehéz, lesz újra meg szokni,

Higgyétek el, nagyon fogtok hiányozni.

Nem számít, hogy ki ment, ki maradt,

Már külön járjuk be, az új utakat.

Mindenkinek küldöm ezt a kis verset,

Ki az elküldések miatt, hullatott könnyeket.

A továbbiakban, sok sikert kívánok,

S váljon valóra, minden álmotok!"
..........................................................................................

Ugassatok mögöttem, szánalmas kutyák bátran,

Ha kezem közé kerülsz úgyis átszabom a pofádat.

Nem tetszik mit csinálok? Hát állj nyugodtan messzebb,

A faszomat is bekaphatod, csak bocs, de nem ingyen.


Látod szavaim is vágnak, akár csak a penge,

De bátran ütök párat, a nyomorék fejedre.

Szal' folytasd tovább bátran, engem aztán oszthatsz,

De ne légy megsértődve, hogyha szájba b@szlak.


Felvágták a nyelvem, de ilyen az élet,

Az évek alatt megtanultam, hogy senkitől se féljek.

De hát ismersz engem, mi szívemen a számon

Aki rólam ugat, úgyis ledarálom.
..........................................................................................



















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése